Lenkeyne_Semsey_Klara_17

"Segédlelkészi szolgálati helyemen Sajósenyén

A sajósenyei református intézetben elvileg árva gyerekek voltak, de inkább úgy mondanám, hogy elhagyott gyerekek laktak ott, akiknek a szüleivel történt valami, és ide kerültek ebbe a református intézménybe. Paprika Gizella volt az intézet vezetője, aki diakonissza volt. Rajta kívül ott szolgált még két diakonissza, Julianna testvér és Ibolya testvér, akit még Nyíregyházáról ismertem.

A kapu mellett volt egy nagy épület, ami gyakorlatilag üresen állt. Több szobája volt, amiből egyet előkészítettek nekem némi kis bútorzattal, egy ágy, szekrény meg egy asztal volt benne, ha jól emlékszem, meg egy vaskályha. Egyedül laktam ott. Jóval beljebb volt a kastély, amiben a gyerekek meg a diakonissza testvérek laktak.

1955. január 1-je után már nem tartottak ott külön abban a nagy hodályban, ami azért valóban egy elég rideg szoba volt, hanem áthelyeztek oda, ahol ők is laktak, a kastélyszerű épületbe. Mikor visszamentem a karácsonyi szünet után, akkor mondták, hogy új szobám lesz. Egy másik diakonissza testvér, ha jól emlékszem, Ilonka testvér szklerózis multiplexben szenvedett, ágyban fekvő volt, vele laktam aztán egy szobában, emberibb körülmények között.

A munkaköröm lassan alakult ki. Reggeli áhítatot tartottam mindnyájunknak. Ezt követően a felsős gyerekek indultak Sajóvámosra, az alsó négy osztályosok pedig Sajósenyére az iskolába. Reggeli után leszedtük az asztalt, segédkeztem a konyhán, hol ezt, hol azt csináltam, igyekeztem hasznossá tenni magam. Foglalkoztam azokkal a gyerekekkel, akik délutánosok voltak. Nagyjából így telt ez az idő."

Dátum: 1955

Adományozó: Károli Gáspár Református Egyetem

Címkék:

Gyűjtemények, aminek tagja: