Bagdy_Emoke_12

"1953. augusztus

Édesapám és a költő nagyapám. Ilyen roskadt ember lett belőle. Itt már nagyon látszik a betegség, akkor már nagyon oda volt. Elkóborolt, zavart volt. A vele kapcsolatos későbbi emlékeim elmosdódnak, viszont van még egy szigetszerűen kiemelkedő emlékképem rá vonatkozóan: az üldöztetéses kényszerképzete. Paranoid pszichózist kapott, ami abból következhetett, amit személyesen élt át a Rákosi-időszakban. Elborult az elméje, és ebben az elborult állapotában gyönyörű szónoklatokat tartott, például a búbos kemence előtt. Nagyon nagy hazafi volt.

Amikor 1950-ben megszüntették a vallástanári állásokat, s apám állástalanná vált, megrendült a létünk alapbiztonsága. Nagyapámnak egyáltalán nem volt jövedelme, nekünk sem, s kimondhatom, hogy nagy nehézségekbe jutottunk. Édesapámnak ekkor felajánlottak egy kis Borsod megyei parókiát és lelkészi állást, ahová betegeskedő nagyapámat is magunkkal menthettük. Mehettünk Ládbesenyőre, egy ötszáz lelkes kis faluba, ahol édesapám folytathatta a lelkészi hivatást."

Dátum: 1953

Adományozó: Károli Gáspár Református Egyetem

Címkék:

Gyűjtemények, aminek tagja: