Ady_Belane_16b

"Sokszor jöttek hozzám a szomszéd faluból, Farnasról, hogy menjek oda lelkésznek, mert ők nagyon szeretnék. Nehezen kaptam meg a kinevezést, de végül 31 évig ingáztam Ketesd és Farnas között. A farnasi gyülekezet kicsi volt, ezért nem kaptak addig lelkészt. A gyerekek létszáma 1813-ban kilenc, 1823-ban öt, 1831-ben tizenhat, 1840-ben kilenc fő – az már akkor is nagyon kevés volt. A farnasiak biztos érdeklődtek a ketesdiektől, hogy a papné hogy prédikál, mielőtt hívtak volna engem oda, mert kaptam egy ilyen visszajelzést: „Azt mondták a ketesdiek, hogy a tiszteletes asszony még jobban szolgál, mint a tiszteletes úr.” Én így kerültem Farnasra.

Ahogy kineveztek, azonnal vettünk egy lovat. Egy darabig megkértünk valakit Ketesdről, hogy vigyen át Farnasra, ami körülbelül 14 kilométer. Füld és Váralmás között kell jobbra térni a farnasi útra. Általában minden második vasárnap ment a férjem oda szolgálni. Olyankor ő egyedül ment szekérrel, de egy idő után eladta a lovat, mert megunta, és akkor jöttek Farnasról értünk, szintén lovas szekérrel. Az reggel 9-re itt volt értem vagy a férjemért, 10-re ott voltunk Farnason, megtartottuk az istentiszteletet, beszélgettünk a hívekkel, és délben 1 vagy 2 órára otthon is voltunk."

Dátum: 1980

Adományozó: Károli Gáspár Református Egyetem

Címkék:

Gyűjtemények, aminek tagja: