Pasztor_Janosne_58

"Tényleg nagyon jó itt, és nagyon jó volt Jánossal itt a vége a közös életünknek. Azóta is hálát adok az Istennek ezért. Olyanok a lakók a házban, hogy mikor János nagybeteg volt, és itthon volt már, és halálán volt, jöttek megkérdezni, hogy miben segíthetnek. És ez mind a mai napig így megy. Elhatározom, hogy na, most én rakom ki a kukát – már kinn van. Jó, akkor most én mosom le a lépcsőt – már le van mosva. El sem lehet képzelni, milyen kedvesek és jók hozzám, úgyhogy nagyon jól érzem itt magam. Az egész utca olyan, hogy – mint faluhelyen – ha találkozunk, köszönünk. Fogalmam sincs, hogy ki az illető, csak azt tudom, hogy ebben a házban lakik, vagy abban, de köszönünk egymásnak. Úgyhogy tényleg elmondhatom, hogy az Úristen gondot visel ránk. Ki hitte volna, hogy lesz öregkoromra egy olyan lakás, ami egy személynek nagyon jó, és még két öregnek is nagyon jó volt. Jó, a nagy fotelek nem fértek be. János nagyon szerette volna behozni, de csak az ablakon át lehetett volna betenni. Kis fotelok vannak, és ez volt az ő kedvence, itt olvasta mindig az újságot."

Dátum: 2013

Adományozó: Károli Gáspár Református Egyetem

Címkék:

Gyűjtemények, aminek tagja: